Olvasom, hogy az Európai Unióban csökkent a dolgozói juttatások növekedési üteme. Magyarországon viszont csökkentek ezek a költségek. Figyeljünk! Az Unióban továbbra is nő. Csak lasabban. Nálunk csökken. Egyáltalán nem lassan. A nem bér jellegű kiadások csökkenésében pedig első helyen vagyunk. Őrület.
Elgondolkoztató a magyar válallkozók, menedzserek szemléletete a válságkezelésről.
Hol vannak az egyéb válságkezelési eszközök? Ha más kultúrákban nem a létszám, illetve bércsökkentés az első intézkedés, akkor nálunk miért?
Amikor egy gyártó vállalat eszközparkját, anyagszükségletét vizsgálja, akkor törekszik a hatékonyságra. Viszont amatőr módon, sarabolva foglalkozik a második legnagyobb költségvetési tétellel, a foglalkoztatás költségeivel. Egyes ágazatokban ráadásul az első számű költségvetési tétel.
Tisztelt vezetők, döntéshozók! Csökkenő árbevétel, piacvesztés esetén kérdezzék meg HR-es munkatársukat, vagy forduljanak külső szakértőhöz! A HR ilyenkor ne csak az elbocsátások végehajtója legyen! Ahogyan megkérdeznek könyvelőket, adószakértőket, értékesítési szakembereket, teljesen természetesen meg kell kérdezni a munkaerő gazdálkodás szakértőit is. Kérem szépen! Közgazdász szakma.
Persze, hogy nem szentírás amit a HR-es javasol, de részben, vagy egészben megvalósítható eszközöket javasolhat, ami jelentősen befolyásolhatja a későbbi költségeket is. Tudom. Sok vállalatnál ez természetes. A döntéselőkészítés része. Történtek kormányzati intézkedések a munkahelyek megtartására, atipikus foglalkoztatási formák, csökkentett munkaidő támogatására. Mégis. A cikkben leírt számok rossz szemléletet mutatnak.
http://vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/a-dolgozo-juttatasok-megvonasaban-elen-jarunk-327456
