Háromszázmilliós adócsalást derített fel a Vám- és Pénzügyőrség. http://szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kek-hirek/lebuktak-a-felpenzert-dolgoztato-szolnoki-adocsalok-312444 Miért érdekel ez minket? Mert munkaerő-kölcsönző cégekkel kivitelezték ezt a "szokványos" gazdasági bűncselekményt. A cikkben fellelhető néhány érthetetlen információ, de ez igazából csak a HR-eseknek esik le. De most a jelenségről írok.
A képlet a következő: Hozz létre egy Kft.-t! Szerezd meg a kölcsönzési engedélyt! Meg kell teremteni a szervező hátteret. Bérszámfejtés, munka szervező, ( jobb esetben HR-es ), könyvelés, stb. Kell egy iroda, befizeted a kauciót, ami hazánkban nevetségesen alacsony. Eddig minden hivatalos, akár ügyesen, szabályosan is lehet dolgozni. Üzlet kell, szerződés kell, hogy a kölcsönzés beindulhasson.
Innentől felveszi a fehér gallért aki úgy látja jónak a cég élére olyan ügyvezetőt vesz fel, aki egy kis pénzért vállalja, hogy mindent iratot, süteményes papírt, kéztőrlőt aláír, de nem tud semmiről. Néha még arról sem, hogy hamarosan ülni fog. A valódi tulaj pedig olyan üzleteket köt, amit szabályosan nem lehet kivitelezni, csak akkor, ha veszteséges a válallkozás. Hiszen az árrés, a profit nem a bevétel és kiadás különbségéből adódik, hanem a be nem fizetendő adókból járulékokból. Ami jóval nagyobb, mint a szabályos foglalkoztatás eredménye. Azért kedvelik a mohó emberek ezt a válallkozási formát, mert a tevékenység jellegéből adódóan néhány hónap, egy év alatt óriási összegek forognak a bér és járulákok, miatt. Elég néhány hónapig rendesen, határidőre befizetni mindent, majd amikor elég nagy a létszám, akkor lehet késni, vagy kevesebbet fizetni. Az Apehhal lehet egyezkedni, a vállalkozás haladékot kap. Elkezdi görgetni maga előtt a tartozást. Mindig befizet valamennyit, de hónapról hónapra nő az összeg. Ezt el lehet játszani a nyugdíjpénztárral is.
A tulajdonos mohóságától, gátlástalanságától függ, hogy a módszert alkalmazza-e a munkavállalókra. Ebben az esetben is válogathat az eszközökből. Csak néhány dolgozót jelent be, vagy mindenkit bejelent, de nem teljes munkaidőre, vagy mindekit bejelent de nem a teljes bérre, stb. A legrosszabb fajta még a kialkudott nettó bért sem fizeti ki a szerencsétleneknek. Ez az árrés másik forrása.
Az étvágytól függően a tulajdonosok egyszer csak felfüggesztik a tevékenységet. Az addig nagy forgalmat lebonyolító Kft. sorsa ízléstől függően felszámolás, vagy passzivitás lesz. A százmilliók, milliárd nyomát pedig bottal lehet ütni. Persze közben létrejön az új Kft, amibe átléptetik az embereket és folytatják ugyanazt.
Miért köt velük üzletet a kölcsönvevő?
- a szolgáltatási díjat olyan alacsonyra lehet levinni, amit saját dolgozókkal a kölcsönvevő nem tud kigazdálkodni. Így az ő termékének az ára is versenyképes.
- A döntéshozó zsebbe kap "jutalékot". Ez esetben a szolgáltatási díj magasabb is lehet.
- Megszabadul a kifizetett fekete pénzek lefedésének terhétől.
- Azt gondolja megszabadul a munkaügyi problémáktól, a pénzbírságtól.
Nem árt tudni:
- A kölncsövevő felelőssége is a szabálytalan foglalkoztatás. Ha egy kölcsönzött dolgozó nincs bejelentve, a felügyelet megbünteti a kölcsönbeadót, a dolgozó munkaviszonyát visszamenőleges hatállyal a kölcsönvevőnél helyezi el és az addigi kölcsönvevővel megfizetteti az elmaradt járulékokat.
- Az ellenőrzések megszaporodnak a kölcsönvevőnél a saját gazdálkodása, fizetési fegyelme, a saját dolgozói állomány viszonylatában is.
- A törvény előírja az azonos munkakörben azonos juttatásokat egy bizonyos idő után. A kölcsönvevő felelőssége is, ha ezzel nincs tisztában.
Nehéz kifejezni mekkora probléma ez a jelenség. Besároznak minden munkaerő-kölcsönző céget. Magyarországon 100.000 ember dolgozik munkaerő-kölcsönzés keretében. Lehet tisztességesen, valódi emberierőforrás igényeket kielégítve, normális profittal nyújtani ezt a szolgáltatást. Ígérem legközelebb arról írok, hogyan lehet szabályosan!
