Édes kis banális sztori amit leírok.
Történt, hogy külföldi, EU-s munkára jelentkezett egy - életrajza szerint - világot látott, tapasztalt szakember. A szakma ez esetben mindegy. A hirdetésre jelentkezés a jelentős tapasztalatot felvonultató életrajzzal megtörténik. Hősünk 200 km utazik oda-vissza az interjú miatt. Jó benyomást tesz. Majd amikor a közvetítő cég telefonon keresi a konkrétumokkal, úgymint a munkáltató neve, a szerződésajánlat részletei, akkor történik az érthetetlen esemény. Hősünk a telefonban annyira, de olyan nagyon nincs magánál, hogy a bizonytalan, alig artikulált igen és jó szavakon kívül nem tud mást kinyögni. Nem soroljuk ide az értő, fáradt sóhajokkal tűzdelt hallgatásokat. Ha létezne szonda, mely mobilon is kimutatja mondjuk sípolással az alkoholt, vagy egyéb bódító szert, egészen biztosan halláskárosodást szenvedünk. Az élmény kisebb gyanút ébresztett bennem, ezért újra olvastam az életrajzot és megnyitottam a referenciaként beszúrt linkeket. Nem működtek. :) Édes pofa.
Nem tilos az élvezeteknek élni káros vagy sem. Viszont nem szívesen ajánlunk a magánéletben sem, üzletben sem olyan embert aki fényes nappal is aznapos a tegnaptól.